BLOG

Ebben a példában  [Travelling college, Indian Film Crew 1968] az indián filmes stáb által készített videó helyszíne és témája is a múzeum. Ez a film sem tekinthető a részvételi videós módszer múzeumi adaptációjának. A választott videók alapján úgy tűnik, hogy ezek a korai darabok inkább helyszínként használták a múzeumot, illetve a második példában az őslakos identitás hagyományokon keresztül történő megerősítésére. A részvételi videó múzeumpedagógiai adaptációjáról, a múzeum és videó műfajainak közelítéséről egyelőre nem beszélhetünk.

Az ELTE Szenátusának 2022. november 14-ei ülésén megszületett a támogató határozat a Részvételi médiakultúra című specializációról, amelynek indítására így 2023. szeptemberétől lesz lehetőség.  A Részvételi médiakultúra specializáció az ELTE Média és Kommunikáció Tanszékén működő Romakép Műhelyben zajlott kétéves tehetséggondozási programra (2016-2018), illetve a Minor Média/Kultúra Kutatóközpont keretein belül zajló OTKA-kutatásra épül, mint annak oktatási programja.

Nem a fiatalok forgattak. Ugyanakkor központi szerepet játszottak a produkcióban: részt vettek a jelenetek kitalálásában és beállításában, a kellékek kiválasztásában, és a többi csoporttag visszajelzéseit is felhasználva a szereplők megalkotásában és életre keltésében.

„A MyStreet azt kéri a résztvevőktől, hogy csináljanak egy filmet, bármilyen filmet, mindössze azzal a néhány megkötéssel, hogy ne legyen hosszabb 10 percnél, legyen dokumentarista jellegű és kapcsolódjon hozzá egy postai irányítószám. Tudatosan nem akarjuk előre meghatározni, hogy milyen jellegű filmes munkákat várunk.”

Müllner András vendégszerkesztő néhány részvételi filmes példát említ meg a Bevezetőben: „Sümegen 2006-ban a részvételi videót belső értékelési módszerként használták az Európai Unió LEADER nevű, mezőgazdasági fejlesztést szolgáló programjában, hogy kipróbálják, mennyivel hatékonyabban tud működni a filmes önértékelés, mint a jóval formálisabb és adminisztratívabb külső ellenőrzés (High et al. 2012: 36–38).


2022 februárjában az ELTE Részvételi filmezés és Katalizátor módszer kurzus hallgatói Hódmezővásárhelyen, az Ötletfa tanodában tartottak workshopot. Ez a terepgyakorlat egyben kurzusuk záróakkordja is volt, ahol a félév során elsajátított elméletet és gyakorlatot valós környezetben alkalmazhatták és tapasztalhatták meg.

Ella Shohat és Robert Stam klasszikusnak számító Unthinking Eurocentrism című könyvükben bő 400 oldalon keresztül elemzik a film és a média kulcsfontosságú szerepét a gyarmati és birodalmi elnyomás gépezetében. Mégis, a kötet végéhez közeledve tesznek egy sokatmondó megjegyzést: „Noha – ahogy korábban láttuk – a filmnézés képes a birodalmi képzeletvilág kialakítására, sem a celluloidban, sem pedig a filmes apparátusban nincsen semmi olyasmi, ami a nézőséget szükségszerűen regresszívvé tenné.” (347. oldal, kiemelés az eredetiben. Az idézet saját fordítás.)

Ürmös Magdit kerestem, de nem bukkantam a nyomára. Magdi Szomjas György Tündérszép leány című 1969-es dokumentumfilmjében szerepel, ő játssza azt a cigány lányt, akit négy fiú egy fröccsért megvesz az apjától, és elviszik magukkal Budapestre, a kollégiumba. Magdi, ahogy mondja a filmben, mindig is „törte magát”, hogy feljöjjön Pestre, ezért fogadta el a kínálkozó alkalmat.A filmben a korszak rocksztárjai szerepelnek, Baksa-Soós János (Jancsi) és Hobo, a másik két fiút pedig Nagy György (Gyugyó) és Ferenczi Gábor (Gabi) alakították. A filmben a kor szociológiai érdeklődésének megfelelően a fikciós jelenetek közé beszúrtak egy-egy interjúkört, amelyekben a szereplőket a cigány lányról kérdezték.

A Romakép Műhely 2021-es évadának címe „A magyarországi minor képek története és jelenlegi helyzete”. A Romakép elmúlt 10 évében persze mindig „minor képeket” vetítettünk, roma vagy egyéb (faji-etnikai, szexuális vagy más szempontból sérülékeny) csoportokról, de a 2019-es évtől jellemzően a mozgóképek részvételi jellege is meghatározó lett az évadok programjainak összeállításakor. A részvételi mozgókép alapból minor kép, mert jó esetben lebontja az antidemokratikus hierarchiákat, vagy legalább kísérletet tesz a hatalmi viszonyokként értelmezhető társadalmi kapcsolatok kritikai felülvizsgálatára.

Az ENSZ közgyűlése 1966-ban jelölte ki március 21-ét a rasszizmus elleni világnapnak. Hat évvel korábban ezen a napon a dél-afrikai Sharpeville-ben békés tüntetőkre nyitottak tüzet a rendőrök, az eseményről megemlékező Wikipédia-szócikk szerint az áldozatok száma 69 volt, a sebesülteké ennek két-háromszorosa. A tüntetők azért vonultak az utcára, hogy tiltakozzanak az 1949-ben állami szinten bevezetett apartheid-rendszer ellen.

A Romakép Műhely tizenegyedik évadának első filmvetítésén a részvételi videózás magyarországi helyzete és gyakorlata került a középpontba. A kerekasztal-beszélgetésben a filmes workshopok szervezői és oktatói, Haragonics Sára és Halász László voltak, valamint a Göllner Mária Regionális Waldorf Gimnázium diákjai Dallman Juli, Monáth Anna és Tallós Emma, akik a programban korábban résztvettek.

A virágboltok nyitva tarthatnak, rájuk nem vonatkozik a COVID-járvány miatti általános lezárás, legalábbis 2021. március 8-án, a Nemzetközi Nőnapon. A Minor Média munkaközössége nem tud virágot adni, adna viszont valami mást, és nem csak a nőknek – hadd legyen most a nőnap mindenkié! Két idézet-szálból álló csokrot nyújtunk át a címben.

Dokumentumfilmrendezőként mindig is foglalkoztatott az a kérdés, hogy egy-egy filmnek milyen hatása lehet a benne szereplőkre. Nagyon érdekelt, hogy a kamera jelenléte nehezítő tényező-e vagy épp ellenkezőleg, előmozdít valamit, ami máskülönben nehezen lenne tetten érhető.