KUTATÁSOK
Mozgóképes részvételi kultúra – Kutatási Terv
A magyarországi részvételi filmkultúra története és jelenlegi gyakorlatai, különös tekintettel a sérülékeny kisebbségi csoportok önreprezentációjára
A kutatás fő témája a magyarországi részvételi és közösségi alapú film (filmkészítés és adott esetben -befogadás) története és jelenlegi gyakorlatai, különös tekintettel az etnikai vagy egyéb sérülékeny kisebbségi csoportokra. A kutatás kiterjed arra a minor képi kultúrára, amelyek elszigetelten és rejtett módon működött a kanonizált és szerzőközpontú filmkultúra árnyékában. Ezzel párhuzamosan a kutatás során fókuszba kerülnek azok a vizuális művészi alkotások, amelyek a közösségi/részvételi alapon jöttek létre, vagy amelyek alapjául ilyen jellegű filmek szolgáltak.
A kutatási terv szerint a részvételi mozgóképkészítést annak társadalmi-kulturális beágyazottságával szerves egységben vizsgáljuk, de sokkal tágabb értelemben, mint ahogy azt ma általában használják. A terminológia meghatározza a kutatás irányait is: elsősorban a részvételi film kultúrájáról beszélünk. Ez azt jelenti, hogy lehetőség szerint minél több olyan irányzatot és tevékenységet integrálni szeretnénk a kutatásba, amely valamilyen módon a mozgókép eszközén keresztül definiálható.
Meghatározó tulajdonsága szerint a részvételi film a mindenkori fősodorbeli médián kívülre szorult, így bizonyos értelemben annak kritikájaként, illetve az ellenállás valamilyen formájaként azonosítható, és ennek folytán közösségi képviseleti funkcióban működik, vagy annak élményét adja. Ebből az okból nem beszélünk pusztán részvételi videóról, hiszen a videó előtti mozgóképes formák is potenciális jelöltek a kutatásban; és nem beszélünk pusztán részvételi filmkészítésről, ugyanis a film 20. századi történetének nagy részében a marginalizált közösségek a konkrét filmkészítésben nem vehettek részt, részt vettek viszont a mozgóképek fogyasztásában, és ez sok esetben identitáspolitikai aktus volt részükről. Ilyen értelemben a részvételi film kultúráját érintő átfogó kutatás nem zajlott még Magyarországon, a jelen kutatási tervben megcélzott alapkutatást tehát hiánypótlónak nevezhetjük. A pályázati anyag tartalmi része tanulmány formájában megjelent a Jel-Képben, továbbá a kutatás vezetője az ELTE Média honlapján olvasható interjúban is beszélt a célokról.